Lestyán

Lestyán

Lestyán

(Levisticum officinale)

EREDET

A lestyán a Közel-Keletről származik. A görögök a növényt fűszerként és gyógyfűként használták. Már az ókori római receptkönyvekben is említik (Apicius) mint hal- és zöldség-fűszernövényt. Nagy Károly, frank császár ösztönözte a fűszernövény termesztését udvarában. A növény népszerű volt magánkertekben és szerzetesi kertekben egyaránt ebben a korban.

Napjainkban a lestyánt Közép- és Kelet-Európában, valamint Észak-Amerikában termesztik.

 

ÍZ

A lestyán erősen fűszeres ízű. Enyhén csípős, valamint édeskés, élesztős, pézsmaillatú és zelleres aromája van. Intenzív íze ellenére mindössze fél százalék illóolajat tartalmaz.

{f:translate (key: 'tx_kotanyi_domain_model_spice.origin_image')}

Származási hely:

Egyéb nevek:

Lecsihan, levescsík, löböstök, lóstya

A konyhában:

Mind a friss, mind a szárított lestyánt használhatjuk fűszerezésre. A finoman összevágott lestyánlevelek fenséges ízt kölcsönöznek leveseknek, szószoknak, párolt húsoknak és csípős raguknak. Ha módjával használjuk, a fűszer kellemes ízt kölcsönözhet salátának, fűszervajnak, halnak és baromfinak.
Alkalmas még májpástétom, hüvelyesek, burgonya ízesítésére és karfiolhoz, különösen csőbensütve vagy egytálételként. Tárkonnyal kombinálva használható borecet ízesítésére is.